A digitális építésmenedzsment világszerte forradalmasítja az építőipart, különösen a BIM (Building Information Modeling) technológiák és a VR/AR (virtuális és kiterjesztett valóság) alkalmazásával. Az építőipar, amely hagyományosan a kevésbé digitalizált ágazatok közé tartozik, jelenleg alapvető átalakuláson megy keresztül. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek időben felismerték a digitalizáció jelentőségét, jelentős versenyelőnyre tettek szert. A digitális átállás mára nem választási lehetőség, hanem stratégiai szükségszerűség a modern építőiparban. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan alkalmazzák ezeket a technológiákat különböző országokban, és milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből a példákból a hazai építőipar számára. A digitális megoldások nem csupán hatékonyságnövelést jelentenek, hanem teljesen új üzleti modellek kialakítását teszik lehetővé, amelyek a projektmenedzsmenttől az üzemeltetésig átfogják az építőipari értéklánc egészét. Ebben a blog bejegyzésünkben már írtunk az építőipari digitalizáció helyzetéről Magyarországon, most kitekintünk a nemzetközi példákra.
Ázsia
Szingapúr: CORENET X és VDC
Szingapúr a digitális építésmenedzsment élvonalában jár, különösen a CORENET X programmal, amely integrált digitális rendszert kínál. A Virtual Design and Construction (VDC) koncepció révén a tervezéstől az üzemeltetésig digitálisan követhető az épület teljes életciklusa. Ez lehetővé teszi a hatékonyabb projektmenedzsmentet és a hibák korai felismerését. Az ázsiai városállamban már 2001-ben megkezdték a CORENET fejlesztését, amely azóta a világszinten is példaértékű digitális építésügyi platformmá nőtte ki magát. A rendszer legújabb verzióját, a CORENET X-et 2023-ban indították el, amely már teljes mértékben felhőalapú és mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokat kínál. Az építési engedélyezési folyamat, amely korábban hónapokig tartott, ma már napok alatt lebonyolítható, ami rendkívüli versenyelőnyt jelent a helyi vállalkozások számára. A Building and Construction Authority (BCA) jelentése szerint a digitális platformon keresztül kezelt projektek esetében jelentősen csökkentek a tervezési hibákból eredő költségek és rövidült a kivitelezési idő.
Kína: BIM kihívások és lehetőségek
Kínában a BIM alkalmazása növekszik, de számos kihívással szembesül, például a szabványosítás hiányával és a menedzsment szintű támogatás korlátozottságával. A kutatások szerint a vezetői szintű támogatás és a megfelelő erőforrás-allokáció kulcsfontosságú a BIM sikeres bevezetéséhez. A világ legnagyobb építőipari piacán 2015-ben a kínai Építésügyi Minisztérium kiadta a „BIM alkalmazás ötéves fejlesztési terve” című dokumentumot, amely nemzeti szintű stratégiát határozott meg. A McKinsey & Company 2021-es felmérése szerint ugyanakkor a kínai építőiparban a BIM penetráció még mindig csak 15-20% körüli, szemben az Egyesült Államok 70-75%-os arányával. A legnagyobb kihívás a megfelelő szakértelem hiánya, különösen a kisebb vállalkozásoknál. Érdekes jelenség, hogy míg a nagy állami infrastrukturális projekteknél (mint például a pekingi Daxing nemzetközi repülőtér) világszínvonalú BIM alkalmazások valósultak meg, addig a lakó- és kereskedelmi ingatlanok építésénél még mindig jelentős az elmaradás.
Indonézia: Oktatás és infrastruktúra
Indonéziában a BIM alkalmazása egyre inkább támogatott az infrastruktúra és az oktatás terén történő beruházások révén. Az oktatási intézmények integrálják a BIM-et a tantervbe, hogy felkészítsék a jövő munkaerejét a digitális kihívásokra. A délkelet-ázsiai szigetország kormánya 2019-ben indította el a „Digital Construction Indonesia 2025” programot, amelynek célja a BIM és más digitális technológiák széles körű elterjesztése. Különösen figyelemreméltó a BIM alkalmazása Jakarta új metróvonalának építésénél, ahol az indonéz kormány a Japan International Cooperation Agency (JICA) szakmai támogatásával valósította meg a BIM alapú projektmenedzsmentet. Az oktatás terén kiemelkedő az Institut Teknologi Bandung (ITB) szerepe, amely 2018 óta kínál specializált BIM képzéseket mérnökhallgatók számára, és együttműködést kezdeményezett vezető nemzetközi egyetemekkel a tananyagfejlesztés terén.
Dél-Korea: Állami irányelvek és kötelező BIM
Dél-Korea kormánya 2021-ben bevezette a „Roadmap to BIM-based Digital Transformation in the Construction Industry” tervet, amely előírja a BIM alkalmazását az állami projektekben. A cél a BIM alkalmazásának kiterjesztése a projekt minden szakaszára, beleértve az ajánlattételt, tervezést, kivitelezést és menedzsmentet. Dél-Korea BIM stratégiája különösen figyelemreméltó, mivel egy átfogó digitális ökoszisztéma kiépítésére törekszik. A Korea Institute of Civil Engineering and Building Technology (KICT) által koordinált program nemcsak a BIM alkalmazását írja elő, hanem a digitális ikrek (digital twins) és a prediktív karbantartás területén is világszínvonalú megoldásokat vezet be. Különösen érdekes a „K-BIM” szabvány kidolgozása, amely a nemzetközi IFC (Industry Foundation Classes) szabványt egészíti ki helyi specifikus elemekkel.
Japán: Technológiai fejlődés és BIM piac
Japánban a BIM piac jelentős növekedést mutat, 2024-ben 0,46 milliárd USD-ról 2029-re várhatóan 0,84 milliárd USD-ra nő. A technológiai fejlődés és a felhőalapú mérnöki technológiák alkalmazása elősegíti a BIM elterjedését az építőiparban. Japán egyedülálló helyzetben van, mivel az ország súlyos demográfiai kihívásokkal küzd – a csökkenő és elöregedő lakosság következtében az építőiparban is egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Ez különösen erős ösztönzést jelent az automatizálás és a digitalizáció felé. A Nikkei Asia 2023-as jelentése szerint a japán építőipari vállalatok 67%-a már most is használ valamilyen BIM megoldást, és ez az arány 2025-re várhatóan eléri a 85%-ot. Kiemelkedő példa a Tokiói Olimpiai Stadion építése, ahol a Kengo Kuma & Associates és a Taisei Corporation közös projektjében a Revit és az Autodesk BIM 360 platformot használták a tervezéstől a kivitelezésig. A japán Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Turisztikai Minisztérium (MLIT) 2020-ban elindította a „i-Construction” kezdeményezést, amely a drónok, 3D modellezés és BIM integrált használatát ösztönzi az építőipari hatékonyság növelése érdekében.
Amerika
Egyesült Államok: BIM alkalmazás és szabványok
Az Egyesült Államokban a BIM használata széles körben elterjedt a tervező, mérnöki és építőipari cégek körében. A 2020-as felmérés szerint a nagy építészeti cégek több, mint a 85%-a használja a BIM-et a projektek során. Az amerikai építésügy 2007 óta jelentős átalakuláson ment keresztül, amikor is a General Services Administration kötelezővé tette a BIM használatát minden szövetségi építési projektnél. Azóta az USA piacvezetővé vált a BIM technológiák fejlesztésében és alkalmazásában. Az Egyesült Államokban a BIM alkalmazása fokozatosan terjedt el, különösen a közszektorban. 2006-ban az U.S. Army Corps of Engineers előírta a BIM használatát a kivitelezők számára. 2007-ben megjelent a National BIM Standard-United States (NBIMS-US), amely irányelveket és szabványokat határozott meg a BIM alkalmazására a köz- és magánszektorban. 2009-ben Wisconsin állam kötelezővé tette a BIM használatát minden 5 millió dollár feletti közberuházás esetén, míg a Texas Facilities Commission szintén előírta a BIM szoftverek használatát állami projektekben.
A National Institute of Building Sciences (NIBS) által kidolgozott NBIMS-US™ célja, hogy elősegítse a BIM alkalmazását az épített környezet teljes életciklusában, és biztosítsa az adatok szervezését és osztályozását, ezáltal elősegítve a kommunikációt az érintettek között.
Európa
Németország: Állami támogatás és BIM Deutschland
Németországban a szövetségi kormány támogatja a digitális átalakulást az építőiparban, hogy csökkentse a tervezési hibákat és késéseket. A „BIM Deutschland” a digitális építőipar nemzeti központja, amely információkat és tevékenységeket kínál a BIM-mel kapcsolatban. A német kormány 2015-ben indította el a „Digitales Bauen” stratégiát, amely három lépcsőben vezeti be a BIM kötelező használatát az állami beruházásoknál. 2020 óta minden 5 millió euró feletti közlekedési infrastruktúra-projekt esetében kötelező a BIM alkalmazása. Különösen érdekes a német megközelítés, amely nagy hangsúlyt fektet a középvállalatokra (Mittelstand) jellemző fokozatos, jól tervezett átállásra. A német BIM Cluster hálózat regionális szinten segíti a vállalkozásokat a technológiai átállásban, különös tekintettel a kisebb építőipari cégek igényeire.
Egyesült Királyság: úttörő digitális stratégia
Az Egyesült Királyság építőipari digitalizációs úttörőként 2016-ban mérföldkövet állított fel, amikor kötelezővé tette a BIM Level 2 használatát valamennyi központi költségvetésből finanszírozott állami projektben. Ez a stratégiai döntés egy hosszútávú, 2011-ben elindított kormányzati építőipari stratégia részeként valósult meg, amelynek célja a közberuházások költségeinek 15-20%-os csökkentése volt. Az ottani gyakorlati tapasztalatok rávilágítanak a nyílt adatcsere-formátumok jelentőségére az átláthatóság és projekthatékonyság területén.
A brit modell sikerét jól mutatja, hogy az NBS 2021-es jelentése szerint a BIM-implementáció szintje 73%-ra emelkedett az országban, szemben a 2011-es mindössze 13%-os értékkel. Különösen figyelemreméltó az BIM alkalmazások elterjedése, amelyek a hagyományos 3D geometriai modellezést időütemezéssel (4D) és költségvetési információkkal (5D) egészítik ki. Ez az integrált megközelítés lehetővé teszi a valós idejű költségbecslést és -követést a tervezési fázistól kezdve, jelentősen csökkentve a váratlan költségtúllépések kockázatát.
Skandinávia: BIM úttörők
Skandináv országok, mint Svédország, Norvégia és Finnország, élen járnak a BIM alkalmazásában. Svédországban például a vállalatok magas arányban alkalmazzák a BIM technológiát. A skandináv régió különlegessége, hogy már a 2000-es évek elején megkezdte a BIM technológiák széles körű bevezetését. A norvég állami építésügyi hatóság (Statsbygg) 2010 óta kötelezővé tette a BIM használatát minden állami építési projektnél. A finn Senaatti Properties hasonló követelményeket vezetett be 2007-ben. Az EU BIM Task Group 2022-es tanulmánya szerint a skandináv országokban a legmagasabb a BIM penetráció Európában, Norvégiában és Finnországban ez az arány már meghaladja a 80%-ot a nagyobb projekteknél. Különösen figyelemreméltó a „skandináv modell”, amely a nyílt BIM szabványok és az interoperabilitás előmozdítására helyezi a hangsúlyt. A BuildingSMART meghatározó szerepet játszik a nemzetközi IFC szabvány fejlesztésében. A Helsinki Nyugati Terminál 2 és a stockholmi Slussen projekt kiváló példái a skandináv BIM alkalmazásnak, ahol kiemelkedő eredményeket értek el a határidők és költségek betartásában.
VR és AR technológiák az építőiparban
A virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak az építőiparban, különösen a BIM modellek vizualizációjában és a projektmenedzsmentben. Általánosságban megállapítható, hogy ezek a technológiák alapvetően megváltoztatják az építőipari kommunikációt és döntéshozatalt. Különösen értékes ez az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, akik gyakran nehezen értelmezik a hagyományos műszaki rajzokat vagy akár a 3D modelleket. A VR/AR technológiák lehetővé teszik számukra, hogy „belépjenek” a még meg nem épült épületbe és valódi térbeli látvány táruljon eléjük. A tervezői, mérnöki és kivitelezési szektorokban a VR/AR megjelenése komolynövekedést mutat, azonban még nagyon sok a kérdés ezeknek a technológiáknak az alkalmazási területeit és lehetőségeit illetően.
VR alkalmazása
A VR lehetővé teszi a tervezők és a beruházókszámára, hogy virtuálisan bejárják az épületet még az építkezés megkezdése előtt. Ez segít a tervezési hibák korai felismerésében és a döntéshozatalban. Például a különféle virtuális szemüvegek és az építész szoftverek kombinációja lehetővé teszi a valósághű projekt bejárásokat. A virtuális valóság nem csupán marketing eszköz, hanem egyre inkább a tervezési folyamat szerves része lehet. Az Egyesült Királyságban a Foster + Partners már minden nagyobb projekt esetében alkalmaz VR technológiát a tervezési felülvizsgálatok során. Különösen hatékony a VR használata komplex belső terek tervezésénél, mint például kórházak vagy ipari létesítmények esetében. A BIM és VR kombinációja lehetővé teszi az ütközésvizsgálatok és a térbeli elrendezés optimalizálását valós méretarányban, ami hagyományos eszközökkel szinte lehetetlen lenne.
AR alkalmazása
Az AR technológia segítségével a kivitelezők valós időben láthatják a BIM modelleket a valós környezetben, például a HoloLens vagy a Magic Leap eszközök segítségével. Ez javítja a helyszíni munkát, csökkenti a hibákat és növeli a hatékonyságot. Az AR különösen értékes a kivitelezési fázisban, ahol a valós környezetre vetített digitális információk segítik a pontos kivitelezést. A Trimble és a Microsoft együttműködésével fejlesztett HoloLens 2 alkalmazások például lehetővé teszik, hogy a szerelők a falakban futó rejtett vezetékeket és csöveket „lássák”, mielőtt áttörnék azokat. Az AR különösen hatékony az olyan komplex rendszereknél, mint a gépészet, elektromos hálózatok és légtechnika (MEP) koordinációja. EAz AR-támogatott minőség-ellenőrzés szintén jelentős előrelépést jelent: a kivitelezett szerkezetek azonnali összehasonlítása a tervekkel akár 5-15%-os anyagmegtakarítást is eredményezhet a felesleges bontások és átépítések elkerülésével.
Mit tanulhatunk ezekből a példákból?
- Vezetői elkötelezettség: A sikeres BIM bevezetéshez elengedhetetlen a felsővezetés támogatása és az erőforrások megfelelő allokációja. Saját tapasztalunk alapján megállapíthatjuk, hogy a digitális átállás legkritikusabb pontja a vállalatvezetés elköteleződése a hosszú távú stratégiai gondolkodás mellett. A BIM, vagy bármilyen projektmenedzsmentet, controllingot támogató szoftver bevezetése komoly szemléletváltást igényel mind a vállalati folyamatokban és kultúrában, viszont a digitalizációs úton való elindulás megtérülése (általában 2-3 év után) jelentkezik és jelentős eredményeket érhetnek el a vállalatok. A vezetőség feladata a digitális transzformáció víziójának megfogalmazása és a szervezeti ellenállás kezelése. Különösen fontos, hogy a digitalizáció ne csak technológiai, hanem szervezeti változásként is jelentkezzen, ami magában foglalja a munkafolyamatok és felelősségi körök újragondolását is.
- Oktatás és képzés: Az oktatási intézmények szerepe kulcsfontosságú a BIM ismeretek terjesztésében és a jövő munkaerejének felkészítésében. Az iparági tapasztalatok azt mutatják, hogy a legsikeresebb BIM implementációk szoros együttműködést alakítottak ki az oktatási intézményekkel és folyamatos képzési programokat biztosítanak a munkatársak számára. A duális képzési modellek, a gyakornoki programok és a vállalati belső képzési rendszerek jelenthetnek megoldást erre a kihívásra. Különösen értékes lehet a „train the trainer” megközelítés, ahol a vállalaton belül képeznek ki BIM szakértőket, akik aztán kollégáikat is betanítják.
- Állami szerepvállalás: A kormányzati irányelvek és kötelező előírások jelentős hatással vannak a BIM és az építőipari digitalizáció elterjedésére és alkalmazására. Az EU BIM Task Group „Handbook for the Introduction of Building Information Modelling by the European Public Sector” dokumentuma részletesen elemzi a különböző megközelítéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol az állam proaktív szerepet vállal – nemcsak szabályozóként, hanem megrendelőként is – a BIM technológiák gyorsabban terjednek el. Az állami projekteknél bevezetett kötelező BIM használat általában 2-3 éven belül begyűrűzik a privát szektorba is. Az Egyesült Királyság példája különösen tanulságos, ahol a 2011-ben meghirdetett Government Construction Strategy 5 év alatt 20%-os költségcsökkentést eredményezett az állami építési projekteknél a BIM kötelező bevezetésének köszönhetően. Az állami szerepvállalás nemcsak a szabályozásban, hanem a pénzügyi ösztönzők és adókedvezmények területén is meghatározó lehet.
- Technológiai fejlődés: A felhőalapú megoldások és a digitális eszközök integrálása elősegíti a hatékonyabb projektmenedzsmentet és együttműködést. A technológiai konvergencia – ahol a BIM, IoT (Internet of Things), big data és AI (mesterséges intelligencia) együttesen alkot komplex rendszereket – alapvetően alakítja át az építőipart. A Boston Consulting Group jelentése szerint az olyan integrált platformok, mint az Autodesk Construction Cloud vagy a Trimble Connect, amelyek a tervezéstől az üzemeltetésig lefedik a teljes építési életciklust, átlagosan 25%-kal növelik a projektcsapatok produktivitását. A mobileszközök elterjedése szintén jelentős hatással van az építőiparra: a helyszíni adatgyűjtés és valós idejű kommunikáció alapvetően megváltoztatta a projektirányítás dinamikáját.
- Szabványosítás: Az egységes szabványok és irányelvek alkalmazása biztosítja a BIM hatékony és következetes használatát a projektek során. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a sikeres digitalizáció előfeltétele a szabványosítás. Az IFC (Industry Foundation Classes) mint nyílt BIM szabvány egyre szélesebb körű elfogadása lehetővé teszi a különböző szoftverek közötti adatcserét. A buildingSMART International által fejlesztett szabványok, mint az IFC4, BCF (BIM Collaboration Format) vagy COBie (Construction Operations Building Information Exchange) kritikus fontosságúak a fragmentált építőipari értéklánc digitális integrációjához. Az ISO 19650 szabványsorozat 2018-as bevezetése globális referenciakeretet biztosít a BIM-alapú információmenedzsmenthez. Az egységes osztályozási rendszerek, mint az Uniclass, OmniClass vagy a dán CUNECO Classification System (CCS) szintén kulcsszerepet játszanak a sikeres BIM implementációban.
Összegzés
A digitális építésmenedzsment és a BIM alkalmazása világszerte egyre fontosabbá válik az építőiparban. A különböző országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a sikeres bevezetéshez szükség van vezetői elkötelezettségre, megfelelő oktatásra, állami támogatásra, technológiai fejlődésre és szabványosításra. Ezek a tényezők együtt biztosítják a hatékonyabb, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb építési projekteket.
Ismerd meg az Almetrát most!
Készen állsz arra, hogy projektjeid átláthatóbbá, költséghatékonyabbá és sikeresebbé tedd? Ismerd meg az Almetra projektmenedzsment szoftvert közelebbről, és tapasztald meg első kézből, hogy milyen előnyöket kínál a vállalkozásod számára.
Kérj egy ingyenes demót még ma, vagy lépj kapcsolatba velünk további információért!
